Aradi Vértanúk Öröksége Egyesület

 

Schweidel József

1796. május 18-án Zomborban látta meg a napvilágot. A 4. huszárezredben mint hadapród szolgált, késõbb ugyanitt õrnagyi rangra emelkedett. A magyar nemzet iránt tanúsított hûsége, kimagasló szaktudása és jelleme emelte a tábornoki karba. Tanítója a híres Simonyi óbester volt, akinél tovább lépett, mert a magyar szabadságért áldoztaéletét. A hadtudományokban jártasságot nem tankönyvekbõl szerezte, hanem fegyverrel a kezében. A napóleoni háborúban edzõdött, végignézte Párizs megaláztatását. 1827-ben feleségül vette Bilinszka Domicellát, akitõl öt gyermeke született.
Schweidel vezette haza 1848 augusztusában a Sándor huszárezredet. Bács megyében táblabírák sorába iktatták. A katonai ranglistán gyorsan emelkedett: ezredes, majd – a schwechati ütközetben tanúsított magatartásáért – a Honvédelmi Bizottmány 1848. október 28-án tábornokká nevezte ki. Õ is azok közé tartozott, aki a függetlenségi nyilatkozat mellett kiállt. Kossuth barátságába fogadta. 1849. május 9-én Pest város térparancsnoka lett.
Schweidel nem hagyta el az országot és Világosnál letette a fegyvert. Bár a hadbíróság kegyelemre ajánlotta, Haynau nem kegyelmezett.
A golyó által kivégzettek négyes csoportjában õ volt a negyedik.