Aradi Vértanúk Öröksége Egyesület

 

Poeltenberg Ernő

Gazdag ügyvéd gyermekeként Bécsben, 1813-ban látta meg a napvilágot. Katonai szolgálatba 1830-ban lépett. Két évvel késõbb, 19 éves korában a 4. Sándor huszárezredben hadnagyi kinevezést kapott. Ugyanitt a ranglistán kapitányságig emelkedett, de 18 évi szolgálata alatt magasabbra jutni nem tudott.
1848 márciusában Bécsben volt, ahonnan Grázba, majd Magyarországra helyezték, jóllehet többször kérelmezte, hogy az Olaszországban állomásozó lovasezredhez vezényeljék. Részt vett a Jellaèiæ elleni hadmûveletekben. A magyar alkotmányra letette az esküt. 1848 õszén nem értett egyet az osztrák határ átlépésével, amiért bizalmatlanság vette körül, és a hadseregbõl el akarták távolítani.
Görgey kívánságának megfelelõen a magyarul nem tudó huszártiszt õrnagy, majd decemberben ezredes lett. Tábornoki kinevezését júniusban kapta. Katonai képességérõl a kápolnai csatában már bizonyságot tett. Kápolna után a gyõzelmek sora következett. A szolnoki diadal, majd a hatvani, amely nagyrészt Poeltenberg nevéhez fûzõdött. Gyõrnél a legveszedelmesebb állásban aratta legszebb sikerét. Többszörös túlerõvel szemben, az ellenségnek nagy károkat okozva tudta harcképességét megõrizni, és rendben visszavonulni. Augusztusban õ ment az orosz táborba tárgyalni, s vált az oroszok elõtti fegyverletétel egyik legbuzgóbb hívévé. A bitófa alatt így szólt: "Szép deputáció megy Istenhez a magyarok ügyében reprezentálni!"
A hóhér elsõnek szólította.