Aradi Vértanúk Öröksége Egyesület

IDŐRENDI TÁBLÁZAT

Az egyes dátumokra kattintva elérhetők az eseményekkel kapcsolatos részletesebb anyagok

1848. febr.24. párizsi forradalom kitörése

Március 11.: Irinyi József megfogalmazza a 12 pontot:
1. Sajtószabadság, cenzúra eltörlése,
2. Felelõs minisztérium Buda-Pesten,

3. Évenkénti országgyûlés Pesten,

4. Törvény elõtti egyenlõség polgári és vallási tekintetben,

5. Nemzeti õrsereg,

6. Közös teherviselés

7. Úrbéri viszonyok megszûntetése,

8. Esküdtszék, képviselet egyenlõség alapján,

9. Nemzeti Bank,

10. A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonákat

ne vigyék el tõlünk,

11. A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsátassanak.

12. Unio. Egyenlõség, szabadság, testvériség.

Márc.13. Bécsben kitör az (elsõ) forradalom

Márc. 15. A pesti ifjak cenzúra nélkül kinyomtatják Petõfi Nemzeti Dalát és a 12 pontot. – Kitör a forradalom.

Márc.16. Pesten megkezdõdik a nemzetõrség szervezése

Ápr. 11. Az uralkodó szentesített a parlamentáris kormányzási rendet megalapozó 31 törvénycikket (felelõs magyar kormány; hivatalba lép a Batthyány-kormány; országgyûlés, Magyarország és Erdély uniója, közteherviselés, úrbéri szolgáltatások, papi tized, õsiség eltörlése, a földeknek a jobbágyok birtokába adása, sajtószabadság, vallások egyenjogúsága, belsõ rendfenntartó erõ, nemzetõrség )

Május 7. Batthyány kieszközli a Magyarországon állomásozó sorkatonaságot a magyar hadügyminiszternek alárendelõ királyi kéziratot (fontos a késõbbi  védekezések szempontjából!)

Szept. 11. Jelacic horvát bán (a Délvidék önállósításának céljával, mégis az Udvar „jóváhagyásával” 5o ezer fõnyi seregét császári zászlók alatt vonultatja  be az országba.

Szept.16. Megalakul az Országos Honvédelmi Bizottmány

Szeptemberben toborzások, a külföldön lévõ katonák visszahívása (Kossuth)

Szept. 29. A pákozdi csatában a magyar sereg legyõzi a támadó horvátokat (Jelacic)

Okt. 3. Uralkodói nyílt parancs: Jelacicot a magyarországi haderõ fõparancsnokává nevezi ki és feloszlatja az Országgyûlést.

Dec. 13. A császári és királyi csapatok megindulnak Magyarország ellen. (Windischgrätz) - Sorozatos vereségek: Guyon Richard Nagyszombatnál, Perczel Mór Mórnál, Görgey fel-dunai hadereje.

1849. január 1. Debrecenbe költözik a Kormány és az Országgyûlés

Januárban megszilárdul a védelem és a sereg.

Február-március: apróbb-nagyobb gyõzelmek

Április 2-26. a (dicsõséges) tavaszi hadjárat.

Április 14. debreceni Nagytemplomban a Habsburg ház trónfosztása, Kossuth kormányzóelnökké választása.

Május 21. Buda bevétele (Görgey)

Június 15. Rüdiger orosz lovassági tábornok III. hadtestével átlépi a magyar határt.

Június 20-21. Görgey a fõsereggel Zsigárd és Peterd térségében vereséget szenved.

Júliusban a Görgey vezette fõsereg a komáromi-ácsi csatában visszaveri Haynau túlerejét,  majd ugyanõ Vácnál visszaveri Paszkevicset, Bem betör Moldvába, majd 31-én Segesvárnál súlyos vereséget szenved.

Augusztus elején Nagysándor I. hadteste Debrecennél, Dembinsky fõserege Szõregnél szenved vereséget (míg Klapka kitörése felszabadítja Komáromot az ostromzár alól), a nagycsûri (Erdély) ütközetben Bem seregét verik szét, augusztus 9-én pedig Temesvárnál döntõ vereséget szenved.

Augusztus 13. feltétel nélküli fegyverletétel Világosnál Rüdiger orosz tábornok elõtt.

Október 6. Batthyány Lajos grófot Pesten, a 13-akat pedig Aradon kivégzik. Ezt követõen aztán még nagyon sokan másokat.